Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A legtöbb ember azt gondolja, hogy ha őszinte, akkor ezzel mások visszaélhetnek. Pedig ez nem így van. Ha én őszinte vagyok, és kimondom, ami velem történt, megszabadulok a tehertől. Egy. Kettő: ha valaki ezt így vagy úgy kiferdíti, és elmondja másnak, akkor abból megtudom, hogy valójában milyen ember. Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi sem érkezik idejében, semmit sem ad az élet akkor, amikor felkészültünk rá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon egyszer észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra. ..............................................Angyali imádság....„Isten angyala, kedves őrizőm, Akire Isten szeretete bízott, Mindig legyél mellettem, Hogy világíts és őrizz, Hogy irányíts és utat mutass.” .................................................................................................................................................................................................................................................................... Szeretnék angyalként az emberek lelkébe látni, egy pillanatra megérinteni őket, s mélyen a szívükbe ásni. Megőrizni mosolyukat, s cserébe az enyémet adni, átélni minden élményüket, s őket nem szenvedni hagyni. Átölelni őket, ha éppen egyedül vannak, csókot adni nekik, de csak aki megérdemli annak. Velük zokogni, s örülni, amikor csak lehet, hiszen ez a legtöbb, amit egy angyal megtehet. "............................................................................................................................................................................................... Hallottam egyszer egy történetet egy hajótörésről...................................................................................................................... Egy hajótörött, aki miután felkapaszkodott egy mentőcsónakba egyetlen csepp ivóvíz nélkül hosszú, hosszú napokig sodródott a tengerben. A szomjúság egy idő után annyira gyötörte, hogy sós vizet ivott. Hamar rá kellett viszont jönnie arra, hogy a sós víz nem csak borzasztó, de meg is öli, úgyhogy abbahagyta az ivást. Mire hosszú napokkal később halászok rátaláltak a csónakra a férfi már halott volt. Szomjan halt. "Milyen kár. Milyen nagyon kár!" - mondta az egyik halász, amikor az imbolygó kis csónakban a férfi fölé hajolt - "Legfeljebb egy napja, ha halott." - mondta a fejét csóválva. "Pedig már legalább három napja hogy édesvízben sodródik." Sok embernek ez az élettörténete. Olyan sokszor kellett sós vizet inniuk, hogy feladták a reményt, hogy abbahagyták a keresést, hogy már fel sem teszik a kérdéseket. "Nincsenek válaszok, vagy ha vannak is, én úgysem találom meg őket." - mondhatná. Nem! Ez NEM igaz! Ha semmi mást nem is, egy dolgot mindenképpen megtehetek, és meg is kell tennem, elmondhatom Önnek, hogy: Édes vízben sodródik! Jöjjön, induljunk el és fedezzük fel, leplezzük le az emberi történelem legnagyobb tanulságait !